Bíró András: A meggyfa alatt

Fölöttem lángol a nap,
ülök a meggyfa alatt,
kondul a déli harang –
napomból jaj, mi marad?

Délután marad s az est,
fölibém árnyakat fest,
elfutnom jaj, nem ereszt,
vállamon nehéz kereszt.

Nap süt, de érzem, az éj
megindult s ballag felém,
hold fénylik sötét fején
s tudom, hogy egyszer elér.

Kondul a déli harang,
ülök a meggyfa alatt
s villan a meggy pirosa:
ne add föl soha, soha!

Szeretem a meggyet. A gyümölcsét, hogy sokféleképpen felhasználható (igyekszem is több oldalról bemutatni, lásd címkék). Hogy könnyű környezettudatosan feldolgozni, hiszen felhasználhatom a magját, a kocsányát, levelét. 

A meggy kocsányból készült teát legalább 10 éve isszuk. Egy tanfolyamon, amelynek része volt a gyógynövényismeret is, előadónk említette. Belelkesültem, mert elhangzott, hogy élvezeti teaként is fogyasztható, akár gyerekeknek is. 
Azidőtájt alsó tagozatos volt mindhárom gyermekem, így nagyon örültem, hogy téli teáinkat gazdagíthattam természetes összetevővel.

Szeretném nektek bemutatni a 10 éves használat tudatában.

A meggy és cseresznye tisztítása során keletkezett kocsányt nem dobom ki, hanem még nedvesen, kiszáradása előtt ollóval négybe-ötbe vágom. 

Igen, azt hiszem, az ilyesmire szokták mondani, hogy a munka szennye nem szégyen. A feldolgozás végén citromsavval tisztává varázsolom a kezem, de ez még egy azelőtti állapot...

Az összedarabolt kocsányt selyempapírral letakart szárítókereten elterítem, és hagyom száradni. Nem érzékeny, tehát akár minden nap átmozgathatjuk, ha kissé vastagon van, nehogy penészedjen.

Száradása: a 15,5 kg meggy tisztítása után keletkezett, két óra alatt ollóval összedarabolt 56 dkg meggykocsány 13,4 dkg-ra száradt.

A friss, és az előző évi meggykocsány. Ha a kocsányon kis levélkék vannak - nálunk gatyás meggynek nevezik -, levélkékkel együtt használjuk fel. Ezt természetesen fajtafüggő.

Mire használjuk?

Élvezeti teaként hosszú ideig fogyasztható. Még kisgyermekeink is sokat itták téli időszakban.
Én leginkább enyhe vizelethajtó hatását ismerem, de a szakirodalom említi nyálkaoldó, elzsírosodást gátló hatását, és szívműködést serkentő hatását.

Hogyan használjuk?

Nem virág, vagy zsenge levél, így nem forrázatot készítek belőle, hanem főzetet. 
A növényi részeket forrásban lévő vízhez adjuk, és az edény lefedve néhány percig (3-5 perc) kis lángon még pöszörögtetjük, majd a tűzről levéve, lefedve 15-30 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Másik lehetőség szerint hideg vízben tesszük fel őket főni, majd ha felforrt, kis lángon úgy folytatjuk, mint az imént írtam.
Ha benne felejtjük a vízben, kissé fanyar, csersavas érzést kelt.

Nagyon szép bordós a teája színe, bár a leszűrés után idővel változik. 

Gondolatok a bejegyzés kapcsán:

Úgy gondolom, nagy felelősség megnyilvánulni mások előtt, írásba adni, közhírré tenni tapasztalataidat. Pontosnak kell lenni, pontosan kell fogalmazni, tényekkel kell tudni alátámasztani mondandódat.
Emiatt, amikor bejegyzést írok, igen komolyan utánanézek a témának. Magánügy, de a bejegyzések többsége 2-3 órát vesz igénybe. Ha gyógynövényekről írok, akkor akár öt órát is, mert megnézem, mit ír az adott növényről sok témába vágó könyvem. És rendszeresen hozok ki könyvtárból is szakirodalmat. 

A meggy- és cseresznyekocsány témában egyetlen könyvemben találtam meg a gyógyhatások ismertetését. 
Rápóti Jenő - Romváry Vilmos Gyógyító növények című könyvében.
1972-ben a harmadik kiadás jelent meg, 1966-os a legkorábbi, amit találtam, de nem tudom, hányadik kiadás.

A szerzőpáros a cseresznye- és meggykocsány gyógyhatásai között sorolja a nyálkaoldó, vizelethajtó és szívműködést serkentő hatást. A meggykocsány esetében külön megjegyzik, hogy a fogyasztó, elzsírosodást gátló hatását is van, hogy "mások említik", de nem tudjuk, kik.
A szívműködést serkentő hatóanyagok felderítésénél Králik Lajos drogistát nevezik meg. 

Érdekesen fogalmaz a szerzőpáros. Azt mondják, hogy az áru nagybani előállítására a konzervgyárakban van nagy lehetőség, és felszólító módban fogalmazva így folytatják: "a konzervgyárak ajánlják fel gyümölcskocsány készletüket a helyi szövetkezeteknek, akik az anyagot megszárítják, majd az illetékes szakvállalatoknak továbbítják".

A népi gyógyászatról szóló könyveimben sem találtam ennél korábbi forrást az egyébként gyönyörű színű és finom cseresznye- és meggykocsány teák gyógyító hatásáról. 

Az internetről akkor használok fel anyagot, ha pontosan meg tudom nevezni, és ellenőrizni tudom a forrást, de szinte nem használom a Ctr+C - Ctr+V billentyűkombinációt. Éppen ezért most - szakirodalom hiányában - ott is szétnéztem. A hatások felsorolása, a fogalmazásmód szinte kivétel nélkül sejtetik, hogy mindenki a Rápóti-Romváry könyvhöz, könyvig nyúlt vissza. Akik Králik Lajost említik, azok is következetesen drogistának nevezik, mint a szerzőpáros, de többet nem tudunk meg róla sem.

Pillanatnyilag azt látom, hogy magyarul talán ez a könyv az ősforrás a cseresznye- és meggykocsány gyógyhatásait illetően.

Néhányan persze úgy fogalmaznak, hogy kutatások szerint, vagy a népi gyógyászat tapasztalatai szerint, de ugyanide jutnak.

Kérlek, ne érts félre! Még a gondolata sem merült fel bennem, hogy megkérdőjelezzem a két szerző tudását, annak bizonyságát. 
Csak igen elcsodálkoztam, hogy minden út ide vezet... 

Keresek tovább.
Nem reménytelen, mert körülbelül 2-3 hónapja hallottam egy riportot, amelyben egy magyar kutatóintézet egyik kutatója számolt be folyamatban levő vizsgálataikról, amik a meggyre irányulnak. Sajnos nem jegyeztem meg, hogy kik és hol végzik ezeket a vizsgálatokat, és nem tudom, a kocsányra is kiterjednek-e, de mostmár igen érdekel. 

Ha találok valamit, jelentkezem!