Néhány éve valahol azt olvastam, hogy Magyarország harmadik legnagyobb szamóca termesztő vidéke Lajosmizse. Nem tudom, hogy még most is így van-e ez (vagy már előbbre léptünk), de a mi kiskertünk 100-200 tő szamócáját még nem számolták bele, az biztos.
Az alábbi bejegyzés a kiskerti szamócatermesztést mutatja be, úgy, ahogy mi csináljuk. Ha kedves itteni szamócatermesztő ismerőseim közül valaki olvassa írásomat, lehet, hogy a fejét fogja majd, de mentségükre szolgáljon, hogy némelyikük már több százezer tövet gondoz, ő már "nem ért a kiskertihez". (Magyarázzam, hogy most viccelek?)
Nos, itt még nem tartunk, mármint hogy kosárba kelljen szednem a szamócát, tudniillik a miénk teljesen szabadföldi, most virágzik.
A telepítésről majd írok augusztusban, és akkor kitérek a síkfóliás, dombhátas művelésre is, persze csak annyiban, amennyit tudok róla.
Mi két évig tartjuk a szamócát, és minden évben telepítünk. Ez azt jelenti, hogy minden tavasszal van egy előző év augusztusában ültetett, itt ébredő csapat, és egy másfél éves, tavaly már egyszer termett társaság. Nekik már ismerős a hely... Természetesen mindkettő érik május-júniusban.
Gondozást tekintve nem teszünk különbséget közöttük.
Kora tavasszal, amikor már az időjárás engedi, és láthatóan a gyomok szaporodni kezdenek, rendbe tesszük a növényeket, és környéküket. Ez azt jelenti, hogy az elhalt, megszáradt leveleket óvatosan leszedegetjük, frissítjük a töveket, és a talajt gyomtalanítjuk és meglazítjuk körülöttük.
A szamóca igen iszákos növény, ahhoz, hogy jó termés legyen rajta, már kora tavasszal locsolni kell.
A vizet meghálálják, növekedni kezdenek. Buzog bennük az életerő, és már a jövőre is gondolnak, kacsokat fejlesztenek. Ezek erőt, tápanyagot vonhatnak el a terméstől (ami botanikailag áltermés). Bár a kacsok legyökeresednek, és nagyrészt gondoskodnak saját táplálékukról, de még most nem tartjuk meg őket. Majd ha leérik a szamóca, akkor hagyjuk, hadd növessze a szaporítóanyagot, de mint mondtam, erről majd augusztusban írok.
Szépen virágoznak. Ha megtermékenyülnek, a vacok növekedni kezd, ebből képződik az áltermés. (Ezek felületén van a szamóca valódi termése, a kis fekete pöttyök, az aszmagok.)
Nincs más dolgunk, mint locsolni még egy kicsit, hogy a termés szépen fejlődjék.
Amikor a szamócaszemek már zöldek, mulcsozzuk őket szalmával (nekünk tritikálé szalmánk van). Ennek az az előnye, hogy a szemek nem érnek le a nedves földre, nem rothadnak meg, nem lesznek homokosak az eső és locsolás miatt felverődő talajrészektől. Lassabban száradnak ki, nem gyomosodnak annyira.
És ilyen áprilisban, májusban az éppen egy évvel ezelőtt próbaképpen mulcsozott, illetve nem mulcsozott rész. Még nem nyúltunk hozzá, kísérleti terület...
A kép felső részén is szamócatövek vannak, de kisebbek, mint a mulccsal védettek, és gyomosak.
A mulcs növényvédelmi szempontból is fontos tehát. És ha már növényvédelemről beszélünk: amikor a szamócát telepítem, akkor ősszel minden tő közé szoktam fokhagymát ültetni. Növénytársítás, valamennyire védi a fokhagyma a szamócát a szürkepenésztől.
A fenti képeken azért nem látszik a fokhagyma, mert ez már második éves, és nem mertem második évben ugyanoda fokhagymát ültetni...
A jövőben megoldom, mert van egy olyan fokhagymafajtám, ami két évig fejlődik, és kis fiókhagymákat növeszt virágzása után.
Ezzel szerintem két legyet üthetünk egy csapásra.
Egyszer már próbáltam, persze a második éves szamócák közé ültettem.
Ezen a képen látszik, hogy itt takarékoskodtunk az idővel, és a sorközöket nem mulcsoztuk, csak a szamócát tövét.
A bokrokon először beérő szamócák a legnagyobbak, a később érők már egyre kisebbek. Az alábbi képen az elsők egyike látható.
Mi nem félünk a kis szemektől sem, mert lekvárnak, befőttnek, szörpnek, vagy aszalni azok is tökéletesek!
Természetesen frissen nagyon sokat eszünk. Van, hogy a bokor tövébe guggolva, van, hogy az iskolából hazatérő gyerekeket kis kosár szamócával várom, de készülhet turmix, gyümölcsleves, gyümölcsös joghurt, úgynevezett gyümölcsbőr, mehet süteménybe, és sorolhatnám.
Azt szeretem a legjobban, hogy mivel itt vannak a kertben, a szinte túlérett szemeket is szehetem, nem kell féléretten elfogyasztanunk.