"A természet varázsát ontja bőven:
A fűben, a virágban és a kőben.
Ó, nincs a földön oly silány anyag,
Mely így vagy úgy ne szolgálná javad;
De nincs oly jó, melyben ne volna vész,
Ha balga módra véle visszaélsz!"
Shakespeare: Rómeó és Júlia (3. szín, részlet)

Az alábbi felhasználási módok általában igazak. Növényenként, felhasználási céltól függően ezektől el lehet, vagy kell térni!
Magunkra kell szánni az időt, figyelni kell testünket, hogyan hatnak ránk.
Az elkészült gyógyteát lassan kortyolgassuk, élvezzük illatát, ne hörpintsük le gyorsan, és szaladjunk tovább.
Ne készítsünk egy napi adagnál többet, de az sem baj, ha mindig frissen főzött teát iszunk.

A szárított, de a friss gyógynövényből is készíthetünk teát. A szárítás végülis egy tartósítási mód, hogy az év legtöbb napján élvezhessük a gyógynövények jó hatását.

A teakészítés módjai:

Forrázat, infuzum
Általános szabályként igaz, hogy 1-2 teáskanál gyógynövényt öntünk le körülbelül 2,5 dl (egy csésze) forró vízzel. Érdemes lefedni, majd 5-20 perc után leszűrni. Ha lefedjük, az illóanyagok nem párolognak el.
A virágos, leveles hajtásokat, virágokat, leveleket, illóolajtartalmú terméseket forrázzuk.
Ha friss a növényi rész, 1-2 perc áztatás is elegendő lehet.

Főzet, decoctum
A növényi részeket forrásban lévő vízhez adjuk, és az edény lefedve néhány percig (3-5 perc) kis lángon még pöszörögtetjük, majd a tűzről levéve, lefedve 15-30 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük.
Másik lehetőség szerint hideg vízben tesszük fel őket főni, majd ha felforrt, kis lángon úgy folytatjuk, mint az imént írtam.
Fás állományú növényi részekből készítünk főzetet. Kéregből, gyökérből, gyöktörzsből, de még a meggy- és cseresznyekocsány is idetartozik.

Vizes kivonat, áztatás, macerálás
A felhasználás előtt 6-12 órával az egyébként általában hőérzékeny hatóanyagot tartalmazó növényi részeket lefedve langyos vízbe beáztatjuk, majd leszűrve fogyasztjuk. Ha az áztatást fele mennyiségű vízben végzed, és a leszűrés után fennmaradt növényi részeket másik annyi vízzel leforrázod, akkor a forrázat kihűlése után összeöntheted a két teát, és így a meleg hatására kioldódó hatóanyagok sem vesznek el.
Ha teakeveréket szeretnénk inni, és az összetevők nem mindegyike forrázandó, hanem van benne áztatást, vagy főzés igénylő drog is, akkor külön-külön készítsük el, és a kész teákat öntsük össze.

Mi általában gyógynövény teákat fogyasztunk a mindennapokban is. Ilyenkor természetesen kevesebb növényi részt teszünk az adott vízmennyiséghez, nem kell, hogy a tea erős, tömény legyen. Ha nem megelőzésképpen, vagy adott esetben élvezeti teaként fogyasztjuk (gyengéd hatású növények esetében ez is lehet), hanem betegség kezelésére, akkor a fenti adagolást tartjuk be.

Általánosan igaz az a szabály is, hogy napi két-három csésze gyógyteánál nem iszunk többet.

Némely gyógyteánál fontos lehet az is, hogy mely időszakban isszuk.
A tisztító teákat tél végén, kora tavasszal. Ne vigyük túlzásba, kérjük ki szakember tanácsát, nehogy túl sok hasznos anyagot is kimossunk a szervezetből!
A nyugtató hatású teákat napközben bármikor, de lefekvéskor mindenképpen. Ha erős a hatása, vagy csökkenteni kell az adagot, vagy csak este inni.
A hashajtó teákat a várható hatás miatt napi időbeosztásunkhoz igazítsuk.
Az emésztést serkentő teákat étkezés után 10-15 perccel, de itt is figyeljünk szervezetünkre, hogyan viselkedik!
Vesére ható teákat napközben bármikor, de a kényelmünk itt is elsődleges!
Az étvágyjavító teákat étkezés előtt 10-20 perccel kortyolgassuk.
Köhögéscsillapító teákat naponta többször és lefekvéskor.
A nyálkaoldó teáknál figyeljünk, lehet, hogy lefekvéskor éppen nem jó, de lehet, hogy segít az éjszakai nyugalomban.
Az izzasztó hatású teákat nyugalmi állapotban, leginkább lefekvés előtt igyuk, de készüljünk fel, hátha hálóruhát, lepedőt kell cserélni.
A magas vérnyomás elleni teák is ihatók napközben, és lefekvés előtt is.