Ma vendégeim voltak, és vendéget ritkán várok üres kézzel. Pontosabban tányérral.
(Illett a csülkös bableves maradékához is...)

Az a tanító nénim járt itt (unokájával), aki az 1975/76-os és 1976/77-es tanévben első és második osztályban megalapozta a elkövetkezendő éveimet. Köszönöm, Anikó néni!

Hozzávalók:
1 fő lelkes ifjú tanító néni
1 fő 6-7 éves nyitott szívű kislány
csipetnyi otthoni szigor

Mindez jól összedolgozva, hogy az ízek összeérjenek!

Még egyszer nekifutok. Tehát

Hozzávalók:
80 dkg liszt (ebből 10 dkg teljes őrlésű is lehet!)
15 dkg zsír
10 dkg cukor
4 dkg élesztő
2,5 dl tej
2 tojás

kb. 38-40 dkg sárgabarack lekvár

A kenéshez, szóráshoz
1 tojás
cukor
10-15 dkg dió

Az élesztőt a meglangyosított tejben 1 teáskanál cukorral felfuttatom. A maradék cukrot, a lisztet és a zsírt elmorzsolom. Beleütöm a két tojást, összedolgozom. Ehhez hozzáöntöm az élesztős tejet, és összegyúrom. Ha egy kicsit lágynak érzed, tehetsz hozzá lisztet, de ne legyen túl kemény a tészta!

Langyos helyen a duplájára kelesztjük. Nálam most nem volt langyos hely, de volt kint tennivalóm, úgyhogy ráért dolgozni a tészta. Két órára hagytam magára. 

A megkelt tésztát nyújtódeszkán átgyúrtam, cipóvá formáztam, és kinyújtottam. 

A kinyújtott tésztát 4 széles csíkra vágtam fel, és háromszögekre daraboltam.

Kezdődhet a formázás!

A háromszögeket egyenként még kinyújtom, hogy nagyobb legyen. Könnyebb vele dolgozni, tölteni, tekergetni.
A (majdnem) egyenlő oldalú háromszögek alapjához teszek egy csapott teáskanálnyi lekvárt. A háromszög alapján levő két tésztasarokkal betakargatom. A háromszög csúcsával aztán körbetekergetem a kiflit, de a keskenyedő tésztát meg is csavarom közben, mert így mutatósabb. 
A mértan óra után képekben:

Sütőpapírral bélelt tepsibe sorakoztatom őket, legalább két cm távolságot hagyva közöttük, hogy ne nőjenek össze sütés közben. Letakarva langyos helyen kelni hagyom.

Most érkezett az ideje annak, hogy begyújtsak a sütőbe. 200 fokon fogom sütni a kifliket, körülbelül fél óra alatt el is készülnek.

Amíg a sütő melegszik, addig vágódeszkán hosszú pengéjű késsel durvára vágom a diót, és felverek egy tojást a kiflik kenéséhez. 
Még marad idő a mosogatásra, rendrakásra is.

Ha a sütőtér felmelegedett 200 fokra, akkor a tojással megkenem a kifliket, megszórom a diódarabkákkal, és még hintek rájuk egy kis kristálycukrot is. 

Ha már szép a színe a kifliknek - körülbelül fél óra - ki is veszem a sütőből. Most a nagyobb adag miatt (80 dkg volt a liszt) még egy tepsi várakozott/vágyakozott a sütőbe. 

A kiflik közé pottyant megpirult dió sem megy veszendőbe. Kóstold meg! Mi versenyzünk érte.