Szigorúan véve nem tartozik a tanyához, de mégis a birtok széle, tehát rendben tartjuk. 

Körülbelül hét éve szilfákat ültettünk a dűlőút mentén. Ezek a szilfák pontosabban puszta szilek itt keltek ki nálunk, és itt növekedtek. Viszonylag alacsony a csapadékigényük, úgyhogy itt a homokon is jól növekednek. 

Amikor ideköltöztünk, akkor az akkori kukoricaföld szélén nagyon sok szilfa csemete volt. A magok beleestek a kukorica vetőgép csoroszlyája által húzott kis borozdába, és amikor jött egy esősebb időszak, ki is keltek. 

Életrevaló csapat. Majd megmutatom, van egy fasor is, ahol igaz, minden negyedik fa nyárfa, de a többi szilfa. Puszta szil. 
Ennek a fának az a jellegzetessége, hogy csemeteként nagyon sok oldalhajtást növeszt, és egy-két év alatt is komoly sövénnyé növekedhet, ha kellő sűrűséggel ültetjük. Ha szorgalmasan karbantartjuk, nyesegetjük az oldalhajtásokat, akkor sima törzsű fává nő. Valójában a felhasználási céltól függően ápoljuk. 

A dűlőút mentére mi azért ültettük, hogy sövénnyé növekedjék. 

Az elmúlt években igen megvastagodtak az ágai, és magas is lett, néhol már a 3 méteres magasságon is túl nőtt.

Kis harci szekeremmel kirobogtam, metszőollóval felszerelkezve, és nekiláttam. A levágott ágakat kupacoltam, majd a harci szekérre téve behoztam a tanyára. 
Szeretném, ha le tudnám szecskázni mulcsnak, de ez mindenképpen később történhet meg, most igen sok a dolog a veteményesben. 

A "harci szekér".

Igaz, ez már a munka egyik eredménye, de megmutatom. A rotációs kapa talajmaró feje helyett gumikereket szerelek fel, és az Apukám által készített kis utánfutót ráakasztom. Az utánfutó része az ülés is, úgyhogy fel tudok ülni rá, és indulhatok. Persze aki ismeri a rotációs kapákat, az tudja, nem könnyű így kis ívű kanyarokat tenni, és gyakorlatilag fékezni sem lehet vele. Csak menni, vagy megállni...

Közel hat óra alatt a majdnem száz méter hosszú bokorsort nagyjából másfél méter magasra visszavágtam, az ágakat behordtam. Ha szépen belombosodik, majd még teszek ide egy üde zöld képet is, most viszont jöjjenek az előtte-utána fényképek!

A bokrok szürke ágai szinte habosnak hatnak az út szélén így levél nélkül.

Itt már látszik a viszonylag egyenes vonal, a bokrok teteje. Az út felé nyúló ágak levágása miatt megszűnt a "habossága" is.

Ugyanez az előtte-utána kép más szemszögből:

Ha a magassága nem is, de az jól látszik, mennyire benyúltak az ágak az út felé.

Szerintem látszik, mit csináltam...