Megmutattam, hogyan készül nálunk a komposzt, most nézzük, felhasználás előtt mit érdemes tennünk vele!
A kép jobb felső sarkában látszik, hogy van egy 10x10 cm rácsozású fém keretem.
Erre lapáttal rádobálom a komposztot. A rácson fennakadnak a még el nem korhadt, esetleg hosszabb szárú növényi darabok, alulra pedig lepotyog a komposzt finomabb része. Minden egyes lapát komposzt után ránézek a rácson átesett anyagra, van-e rózsabogár lárva benne. Azt nem szeretném tovább szaporítani. Könnyű észrevenni, mert a sötét komposztból fehéren kiviláglik. A tyúkok pedig hálásak a csemegéért...
Persze egy idő után, a komposztdomb aljához közeledve egyre kevesebb az el nem korhadt növényi rész, de az esetleges tömörödöttség megszüntetése miatt ezt is rálapátolom a rácsra.
Amikor már a rács alatt összegyűlik annyi durván átszitált komposzt, hogy feléri a rácsot, átlapátolom egy nagy talicskába. Itt is minden egyes lapátnál figyelek, van-e fehéren felvillanó lárva!
Ezt a komposztot máris szétszórhatom a talajon, szórhatom a növények köré. Mi itt a kis fóliában terítettük:
Természetesen be lehet dolgozni a talajba, de ne túl mélyen!
Nem rettegek a lárváktól, de biztos, ami biztos, kiszóráskor is nagyon figyelek...
Persze csodálatos megoldás lehet az is, ha ilyenkor a tyúkokat oda tudod engedni a komposzt közelébe. Ők aztán biztos, hogy minden rózsabogárka csemetét kiszemezgetnek!
Mit tegyünk azzal az anyaggal, ami fennakadt a rácson? A komposztkészítésről írt bejegyzésben írtam, hogy a komposztdomb kialakítás egyik első lépése, hogy szalmát, vagy ágakat szórunk a talajra, erre jön majd a komposztálandó zöldhulladék. Nos, erre a célra tökéletesen megfelelnek az előző komposzthalomból származó el nem korhadt részek is! Ilyenkor általában úgyis új kupacot indítunk, és ezek a növényi részek gazdagok lebontó élőlényekben, csak még félkészek. "Beolthatjuk" velük az új komposztrakást.
Ha virágföldként szeretnénk használni a komposztot, érdemes tovább szitálni.
A szaporítóládába vetett magokat, amikből a palántákat nevelem, finomra szitált, homokkal elkevert komposztba szórom.
Így készül:
A rácson átszórt komposztból teszek egy műanyag rekeszbe (10-es, 20-as műanyag láda), és talicska felett átszitálom.
Ha nagyon finom az anyag, akkor akár még műanyag hálóval is bélelheted a ládát.
A komposzt szitálás előtt.
Szitálás után.
Szitálok még hozzá homokot is. Ehhez szoktam bélelni a ládát hálóval. Nekem könnyű homokot beszereznem, csak kimegyek a szántóföld szélére, hiszen homokos talajunk van.
A szitált homokot és komposztot fele-fele arányban összekeverem, kész a palántaföld. Már tehetem is a szaporítóládákba! A szaporítóládák alját előzőleg nem színes újságpapírral egy rétegben kibélelem.
Egy műanyag, vagy fa lappal elsimítom, és már kerülhetnek is bele a magok!
A szitáló ládákban maradt nagyobb darabok is mehetnek egy meglévő, vagy újonnan kialakított kupacba, ezek is gyorsítják a következő bomlási folyamatot. És még "hulladékunk" sem keletkezett. Már megint...
