Ha fával fűtesz, bizony, hamu keletkezik. Mit csinálsz vele? Kihűlve a kukába* dobod?
Használd okosabban!
Tegnap legifjabb gyermekemmel kivittük a kazánház mellől a zöldségesbe a szitált fahamut.
Nagyon jó idő volt, gondoltam ma kiszórom, hogy a hó és eső belemossa a talajba.
Ma reggel láttam: a hó jelentkezett munkára... Mindegyik hordó kapott egy néhány centiméteres hósipkát.
No de induljunk el a kályhától! (De tényleg!)
Mielőtt tanyára költöztünk, októberben egy, vagy néhány gyufával működésbe hoztuk a gázkazánt, hogy aztán áprilisig, májusig csendben elpöfékeljen, folyamatos meleget biztosítva a családnak. Ha nálad is így működik, tudod. Hazaérsz, jó meleg fogad, eszedbe sem jut, hogy tenni kellene érte. (Persze nem feledem, a gáz- illetve távhőszámla kifizetéséért dolgoztál jó néhány órát...)
Nos, mi FÁ-zunk.
Ne az igét nézd, valójában nem fázunk. De csodálkozz rá a magyar nyelv gyönyörűségére, mit csinálsz, ha fázol? Fa után nézel - FÁ-zol.
Egyszer majd leírom, hányszor is fogunk meg egy fadarabot, mire átadja nekünk melegét, de most nézzük a "mellékterméket", a hamut.
Miután a 2011-2012-es fűtési időszak volt az első, amikor fával kellett fűteni, néztük, mértük, mennyit fogyasztunk. Nevess ki, de tényleg írtuk egy kis füzetbe minden egyes alkalommal, hogy hány kg fát teszünk a kazánba. Így tudom, hogy azon a télen 58 q fa fogyott. Az azt követő négy évben a 42-56 q közötti értékek voltak jellemzőek. Persze ez függ attól, mennyire száradt ki a fa, milyen vastag, melyik fejlődési állapotban vágták ki, no és hogy mennyire volt hideg a tél.
Ennyi fa hamut is ad. A hamu mennyisége megint csak függ a fa fajtától (itt az Alföldön az akác a legelérhetőbb), nedvességtartalmától, és ami nagyon fontos, az égési hőmérséklettől.
50 q fa elégetésével nagyságrendileg 100-150 kg fahamu keletkezik. (Ziegler Gábor előadása 2014. szeptember 5-én Piliscsabán)
Nos, ma én több mint 250 kg akácfa hamut szórtam ki a kertben, ami 2016-2017 telén, illetve most télen keletkezett.
1 négyzetméterre vetítve ez 15 dkg.
Ziegler Gábor Pap Edinára hivatkozva 10 dkg körüli mennyiséget javasol, igaz frissen ásott talajba aztán bedolgozva, de remélem, így sem követtem el nagy hibát.
Miért jó ez a kertben?
A lombos fák hamuja nagyságrendileg 10-30% káliumot, 5-10% foszfort, 35-75% meszet, ezenkívül fontos mikroelemeket, vasat, mangánt, rezet, cinket egyéb anyagokat tartalmaz. (Ziegler valamint Kövi Réka környezettan hallgató 2001.)
Szerintem igen sokan vannak, akik műtrágyáznak a kiskertben, pedig némi munkával (minden kazántakarításkor átszitálom a kihűlt hamut, úgy gyűjtöm fém hordóban) nagyon hasznos, természetes anyaghoz juthatnának.
A mikro- (Fe, Mn, Cu, Zn) és makroelemek (P, K, Mg) mellett az elsavasodó talajnak is igen jót tesz a mésztartalma miatt.
Igen, nincs benne nitrogén, ezt pótolni kell.
A bab és borsó szára, földben maradó gyökere, a zöld trágyázás (pl. mustárral, mézontó fűvel), a mulcsozás, a komposzt, a növényi permetlevek mind segítenek a nitrogént pótolni. Fontos is, hiszen hiába biztosítottak a szükséges tápanyagok, a fény, a víz, a megfelelő hőmérséklet, a "szűk keresztmetszet", amiből a szükségesnél kevesebb mennyiség áll rendelkezésre, meghatározza a lehetséges terméseredményt, mert hiányában a többi sem tud hasznosulni.
Justus von Liebig hordó elmélete jól példázza ezt: a fejlődéshez szükséges tényezők a hordó egy-egy dongája. Ha valamelyik donga rövidebb (pl. kevés a N), akkor a hordóba öntött folyadék csak addig a szintig marad az edényben, hiába a többi tényező bőségessége, azok nem tudnak hasznosulni.
Füzesi István doktori dolgozatában (Sopron 2014.) olvastam, hogy 1 t fahamu kiszórása 1 ha-ra valójában 25 kg P és 48 kg K műtrágya kiszórásának felel meg.
Hát... Én megtettem, ami tőlem tellett.
Hogyan?
Fogtam egy 12 literes vödröt, egy fánglit (kőműves serpenyő). A vödröt megtöltöttem hamuval, majd széles mozdulatokkal az enyhe szél irányának háttal a fánglival szórtam magam elé a hamut. Mintha bőségesen porcukroznám a süteményt. Ha áll a szél, nem jó, sok kerül vissza rád, ha erős a szél, nem jó, mert hiába állsz háttal neki, előtted éppen összecsap, és kavarja a hamut. Most csak enyhe szél volt, de még így is kaptam azalatt a közel három óra alatt, amíg elcsúnyítottam a gyönyörű, frissen esett fehér havat...
A (nevető)ráncok igazak, bár a "púder" igen kiemeli őket.
A fekete sapka és sötét szemöldök pedig eltűnt...
De nem panaszkodom, még segítségem is volt: egyik cirmosunk nagy előszeretettel keres fel, ha kint hajladozom a kertben. Felugrik a vállamra, és dolgozhatunk. Most is segített néhány kör erejéig.
Nem gond, szívesen fogadom. Csak az a baj, hogy ezt a szokását akkor is gyakorolja, amikor nem nagykabát van rajtam, hanem csak egy szál póló...
Elfáradtam. Nagyjából 50-szer kellett fordulnom a vödörrel, tapostam a havat, és a hó alatt a meg nem fagyott, tavaszi vetésre már előkészített porhanyós talajt.
De nincs panaszra okom. Már tisztán ülök a gép előtt, a mosógép is kimosta a kabátomat. Csak a bakancs vár még arra, hogy valaki rendbe tegye...
Valaki! Van itt valaki?
Ó, hát én is valaki vagyok, nem?
Ja, és a *
Tudtad, hogy a kuka szó egy mozaikszó?
A ma is használatos szemétszállítási módot a német Keller und Knappich Augsburg gépgyár fejlesztette ki, és a cég nevének kezdőbetűiből álló mozaikszó ment át az ötvenes években a köznyelvbe a szemétgyűjtő edény megnevezéseként.
